2010. november 30.

Ókor - zenés szerkesztőségi est

Szeretettel meghívjuk az

ÓKOR

folyóirat zenés szerkesztőségi estjére


Időpont és helyszín:

2010. december 9., csütörtök, 18.00

Szatyor Bár és Galéria

(1111 Budapest, Bartók Béla út 36.)


A program:

Az Ókor szerkesztői a 2010-ben megjelent számokról és a jövő évi tervekről

Bolonyai Gábor (ELTE BTK Görög Tanszék) előadása

„Görög költők Mátyás könyvtárában” címmel

Angol reneszánsz és francia barokk gambaconsort zenét játszik az

Arión Consort


Tagjai:

Szabó Zsolt, discant viola da gamba (művészeti vezető)

Dinyés Soma, discant és alt viola da gamba

Stollár Xénia, tenor viola da gamba

Szilágyi Attila, basszus viola da gamba

2010. november 27.

Filozófiai Istentan - konferencia

A PPKE BTK Filozófiai Intézete

szeretettel vár minden érdeklődőt az alábbi konferenciára


Filozófiai Istentan


Időpont: 2010, dec. 2.

Hely: Stephaneum, Pázmány terem


Program:

9.30-9.55 (+ 15 perc diszkusszió) Bárány István (ELTE): Az istenfogalom változásai az ötödik században: Empedoklész istenei.

10.10-10.35 (+15) Lautner Péter (PPKE BTK): Az arisztotelészi mozdulatlan mozgató oksági viszonyai.

10.50-11.05 – szünet.

11.05-11.30 (+15) Németh Attila (ELTE): Cicero és az epikureus teológia.

11.45-12.10 (+15) Bene László (ELTE): Isteni gondviselés, fátum és morális felelősség a középső platonizmusban.

12.25-13.30 – szünet.

13.30-13.55 (+15) Bakos Gergely (Sapientia): A gondolkodás tapasztalata Canterbury Szt. Anzelmnél.

14.10-14.35 (+15) Schmal Dániel (PPKE BTK): Descartes ontológiai istenérvének leibnizi kritikája.

14.50-15.15 (+15) Hankovszky Tamás (PPKE BTK): Az abszolút én és az abszolútum Fichténél.

15.30-15.45 – szünet.

15.45-16.10 (+15) Puskás Attila (PPKE HTK): A politeizmus dícsérete? Megjegyzések a monoteizmussal szembeni kritikákhoz.

16.25-16.50 (+15) Mezei Balázs (PPKE BTK): A francia fenomenológia teológiai fordulata.



Absztraktok és további információk letölthetők majd a PPKE BTK Fil. Int. honlapjáról.

2010. november 19.

Stephen Hodkinson előadása a spártai nevelésről - meghívó

Az Ókortörténeti Tanszék

tisztelettel meghívja Önt


Stephen Hodkinson

(University of Nottingham, Department of Classics)


Some recent controversies in the education of Spartan boys

című előadására


2010. november 26-án, pénteken 16.00 órára az I. em. 138. terembe.

(1088 Budapest Múzeum krt. 6-8.)



A közvélekedés egy olyan államilag szervezett oktatási rendszernek tartja a spártai nevelést, amely egyedülálló az antik görög világban, és amely legfőképp a katonai kiképzésnek van alárendelve. Bár a téma kutatóin kívül talán kevesen értesültek róla, az elmúlt másfél évtized szakirodalma számos ponton megkérdőjelezte a fenti képet, elsősorban a nevelés állami kontrollját és katonai orientációját illetően. Az újabb értelmezések részint alaposabb forráskritikán alapulnak, azaz jobban tekintetbe veszik az ókori források jellegét és minőségét, másfelől pedig azt sem mulasztják el feltárni, hogy a spártai nevelésről írt alapvető szakmunkákat hogyan befolyásolta a modern kor szellemi-politikai közege. Meglepő módon a hagyományosabb nézetek hívei nem hagyták szó nélkül a revizionisták érveit, amelyek egyébként számos fontos kérdésben egymásnak is ellentmondanak. Az előadás áttekinti a spártai nevelés historiográfiájának fejlődését az 1960-as évektől kezdve, bemutatja a jelenleg is tartó viták főbb témáit, és helyzetjelentést ad a spártai fiúk neveléséről folyó polémiáról.

2010. november 18.

Filológia - nyilvánosság - történetiség

Filológia - nyilvánosság - történetiség


„A filológia mint kultúrtechnika” MTA TKI-projekt és „Az irodalmi nyilvánosság az antikvitásban” OTKA-projekt konferenciája

A „Kultúrák párbeszéde” TÁMOP-projekt nyitórendezvénye



2010. november 25–27.


ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet

1088 Bp., Múzeum krt. 4/A

A/329 (Horváth János terem)



PROGRAM



November 25., csütörtök


Elnök: Kecskeméti Gábor


900–920 Megnyitó

Dezső Tamás | Kulcsár Szabó Ernő

920–940 Dávidházi Péter

Egy utalásnyi kulturális emlékezet: The Waste Land, Ezekiel és a magyar fordítások

940–1000 Kabdebó Lóránt

Borzsák István Tacitus-óráinak módszerbéli segítsége az 1927–1928-as Szabó Lőrinc-szövegek önmagukkal való szembesüléseinek számbavételekor

1000–1020 Tverdota György

József Attila Irodalom és szocializmusának textológiai és filológiai kérdései

1020–1050 Vita

1050–1120 Kávészünet

Elnök: Dávidházi Péter

1120–1140 Kecskeméti Gábor

Logikai és retorikai paradigmák között: a kora újkori németországi hermeneutika születése

1140–1200 Bednanics Gábor

Az esztétizmus nyilvánossága

1200–1230 Vita

1230–1400 Ebéd

Elnök: Kabdebó Lóránt

1400–1420 Eisemann György

Filológia, poétika, romantika

1420–1440 Bónus Tibor

Metasztázis, olvasás, filológia (Proust)

1440–1500 Vincze Ferenc

A kritikai kiadás mint Dsida Jenő költészetének lehetséges (újra)értelmezése

1500–1530 Vita

1530–1600 Kávészünet

Elnök: Eisemann György

1600–1620 Hansági Ágnes

Lebomló médiumok – épülő archívumok: az irodalom nyilvánossága

1620–1640 Onder Csaba

Kölcsey, a filológus

1640–1700 Vaderna Gábor

Döbrentei Gábor, a szerkesztő

1700–1730 Vita

1800 Fogadás



November 26., péntek

Elnök: Ferenczi Attila

900–920 Déri Balázs

Idézet, parafrázis és társai, valamint az irodalmi nyilvánosság

920–940 Kozák Dániel

A jó, a rossz, és a könnyen érthető variáns. Egy új Statius-szövegkiadás

940–1000 Tamás Ábel

A nyilvánosságra hozás a klasszika-filológia diskurzusában

1000–1030 Vita

1030–1100 Kávészünet

Elnök: Déri Balázs

1100–1120 Ferenczi Attila

A római irodalom története és a derengés

1120–1140 Oláh Szabolcs

A keresztény humanista Élektra-filológia médiumötvözetei. Túlfokozott önmegjelenítés és diszkurzív magatartásajánlat az első magyar drámafordításban

1140–1200 Hárs Endre

Szemelvény és szenvedély. Múltmentés Herder késői folyóiratában

1200–1230 Vita

1230–1400 Ebéd

Elnök: Lőrincz Csongor

1400–1420 Fehér M. István

„A szavak szeretete” – a „bölcsesség szeretete”. Filológia és filozófia hermeneutikai nézőpontból

1420–1440 Molnár Gábor Tamás

Filológia és/vagy szövegértés?

1440–1500 Fogarasi György

Egyáltalán olvasni: Heidegger, Marx és a filológia technicitása Friedrich Schlegelnél

1500–1530 Vita

1530–1600 Kávészünet

Elnök: Fogarasi György

1600–1620 Fried István

Fejezetek a magyar germanisztika történetéből (Heinrich Gusztáv és Bleyer Jakab)

1620–1640 Kelemen Pál

„Gyűjteni és ápolni”. A biedermeier irodalom filológiai feltalálása

1640–1710 Vita



November 27., szombat

Elnök: Szirák Péter

900–920 Lőrincz Csongor

Példaszerűség és filológia

920–940 Kékesi Zoltán

A hang inskripciója – az „archivális hatalom” nyoma. A „treblinkai
dal” Claude Lanzmann Shoah című filmjében

940–1000 Lénárt Tamás

Fotográfia, város, archívum (Klösz György városfotói)

1000–1030 Vita

1030–1100 Kávészünet

Elnök: Kulcsár Szabó Ernő

1100–1120 Szirák Péter

Megértés-teljesítmények a két világháború közötti magyar útirajzban (Szabó Lőrinc, Németh László, Kosztolányi Dezső,

Márai Sándor)

1120–1140 Mekis D. János

Biográfia, szerzőség, interpretáció – a Márai-filológiáról

1140–1200 Bengi László

Névtelenség és nevesítés: az újságíró Kosztolányi és nyilvánossága

1200–1230 Vita


1230 Zárszó

Kulcsár Szabó Ernő


2010. november 13.

Ókortudományi Társaság - meghívó

MEGHÍVÓ

AZ ÓKORTUDOMÁNYI TÁRSASÁG

2010. NOVEMBER 19-ÉN, PÉNTEKEN DU. 5 ÓRÁTÓL TARTANDÓ


felolvasó ülésére, amelynek programja:

ADAMIK BÉLA:
" Prozódia, metrika, értelmezés: Catullus 116. carmene"

és

KOVÁCS PÉTER:
"Diocletianus és Pannonia"

című előadásai.

Helye:


ELTE BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR


Kerényi Károly terem


Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/F, félemelet
(Zenei Tanszéknél)

2010. november 2.

Alföldy Géza előadása - meghívó

Alföldy Géza:


Görög feliratok a hispaniai Tarraco városából


Előadás 2010 november 29-én, hétfőn 16.00 órakor

az ELTE Ókortörténeti Tanszékén (II. 252)


Tarraco (Tarragona) a római korban Hispania citerior provincia fõvárosa volt. Több mint 1600 római feliratos emléke a Corpus Inscriptionum Latinarum II2/14, Pars altera kötetében kerül kiadásra, amely közvetlenül megjelenés előtt áll. A túlnyomó többségben latin nyelvű feliratok mellett ismerünk ebből a városból nem kevés görög nyelvű ill. bilinguis (latin-görög nyelvű) feliratot is, amelyek szintén benne lesznek az új Corpusban, mivel ugyanazokról a történeti kérdésekről nyújtanak információt, mint a latin szövegek. E feliratok egy része eddig kiadatlan volt, a többi közül eddig számosat téves olvasattal ill. téves interpretációval tettek közzé. E feliratok részben görög anyanyelvű bevándorlókhoz köthetők, részben a helyi lakosság művelt csoportjainak produktumai. Időben a Kr. e. 2. századtól a késői császárság koráig tartó időszakban oszlanak meg, és így azt bizonyítják, hogy a görög nyelv és kultúra Tarraco történetének valamennyi korszakában nyomokat hagyott, mégpedig nagyobb mértékben, mint Hispania más városaiban és egyáltalán a Római Birodalom nyugati tartományaiban.