2007. december 13.

Elhunyt Borzsák István

A Magyar Tudományos Akadémia, az Oktatási és Kulturális Minisztérium,
az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az Eötvös Collegium
és a gyászoló család mély fájdalommal tudatja, hogy

BORZSÁK ISTVÁN

a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Kossuth Lajos Tudományegyetem egykori tanszékvezető egyetemi tanára, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora, az ELTE professor emeritusa, az Eötvös Collegium kurátora, az MTA Tudományetikai Bizottsága, Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottsága egykori elnöke, az MTA Klasszika-filológiai Bizottsága, valamint Neolatin Munkabizottsága tiszteletbeli elnöke, a római Latin Akadémia tagja, a göttingeni Tudományos Akadémia levelező tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a heidelbergi Karl Ruprecht Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem díszdoktora, Monor város díszpolgára, a Herder-díj, Akadémiai Díj, Széchenyi-díj, Magyar Örökség díj, az Akadémiai Aranyérem és az Arany János Közalapítvány Nagydíjának kitüntetettje

életének 93. évében, rövid szenvedés után, 2007. december 9-én elhunyt.

Halálával az ókortudomány és a középkori latin filológia világszerte elismert, fáradhatatlan mestere távozott körünkből. Tudományos és tanári igényessége, erkölcsi hitele és higgadt bölcsessége, embersége mindannyiunknak hiányozni fog.

Búcsúztatása 2007. december 19-én, szerdán 12 óra 45 perckor lesz a Farkasréti temető Makovecz-termében, a református egyház szertartása szerint. Temetése Monoron, a Református temetőben 15 óra 30 perckor kezdődik.

Emlékét és példamutatását megőrizzük.

A búcsú virágaira szánt összeget - az elhunyt kívánságának megfelelően - mindenki fordítsa jótékony célra.

Táviratcím: Kovácsné dr. Borzsák Erzsébet 1124 Budapest, Deres út 7/a.

2007. december 5.

Cikkajánló

Egy vihart kavart cikk a New York Times-ban a latin nyelv tanulásának hasznáról itt (érdeklődők latinul is elolvashatják, ugyanott).

A linket Rihmer Zoltán kollégának köszönjük.

2007. november 20.

Cikkajánló

Ajánlom mindenki figyelmébe a Le Monde diplomatique novemberi számában Florence Dupont „Az antik Róma – HBO-kamerával” c. írását (különösen a Trója-film körül itthon is lezajlott vita fényében). Elolvasható itt.

2007. november 16.

Megjelent a CECYE konferencia-kötet

Endreffy Kata és Gulyás András szerkesztésében páratlanul gyorsan – gyakorlatilag egy év leforgása alatt – napvilágot látott az a Proceedings kötet, amely a tavaly nyár végén, Budapesten rendezett Fiatal Egyiptológusok Negyedik Közép-Európai Konferenciája (Central European Conference of Young Egyptologists) előadásainak cikkváltozatait tartalmazza. A Studia Aegyptiaca sorozatban megjelent gyűjtemény 28 tanulmányt tartalmaz, számos magyar szerző mellett több országból mutatkoznak be fiatal kutatók a lapjain. Fontos és érdekes vonása a könyvnek a tartalmi sokszínűség és változatosság, hiszen a konferencia elsősorban a térségben dolgozó doktoranduszokat, fiatal kutatókat kívánta tudományos találkozóra egybehívni, így csak részben volt tematikusan kötött. Ennek megfelelően az egyiptológia gyakorlatilag minden területéről találhatók tanulmányok a kötetben.

A 2006-os konferencia honlapja: www.geocities.com/cecye2006/

2007. november 15.

Konferencia

Filológia interpretáció médiatörténet
"A filológia mint kultúrtechnika" MTA TKI projekt konferenciája

2007. november 22–24.
ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet
1088 Bp., Múzeum krt. 4/a
A/329 (Horváth János-terem)


November 22., csütörtök

Elnök: Déri Balázs
9.00–9.20 Megnyitó: Dezső Tamás | Kulcsár Szabó Ernő
9.20–9.40 Kulcsár Szabó Ernő: Szövegtudomány-e még a filológia?
9.40–10.00 Kecskeméti Gábor: A konstitutív filológia a kora újkorban
10.00–10.20 Bene Sándor: Filológia, írástörténet, régi magyar irodalom
10.20–10.50 Vita

10.50–11.20 Kávészünet

Elnök: Hárs Endre
11.20–11.40 Déri Balázs: Prudentius útja a kánonba
11.40–12.00 Acél Zsolt: Szó és írás a római költészetben
12.00–12.20 Simon Attila: Az antikvitás érzéki hagyománya
12.20–12.40 Tamás Ábel: Az olvasás veszélyei és a filológia oltalma
12.40–13.10 Vita

13.10–15.40 Ebéd

Elnök: Kecskeméti Gábor
15.40–16.00 Hárs Endre: Herder tapogatódzik
16.00–16.20 Laczházi Gyula: Az anamorfózis a kora újkori magyar irodalomban
16.20 Vita

November 23., péntek

Elnök: Kulcsár Szabó Ernő
9.00–9.20 Horváth Iván: Gutenberg szövegkiadói eljárása
9.20–9.40 Kovács Béla Lóránt – Salgáné Dr. Medveczki Marianna: Metanyelv és filológia
9.40–10.00 Bárczi Ildikó: A hipertextualitás mint a késő középkori prédikációs hagyomány működésének kulcsa
10.00–10.30 Vita

10.30–11.00 Kávészünet

Elnök: Kulcsár-Szabó Zoltán
11.00–11.20 Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc 1953-as szonettjeinek poétikai és filológiai szembenállása
11.20–11.40 Bartal Mária: Weöres Sándor irodalomtörténete
11.40–12.00 Schiller Erzsébet: Esti Kornél magára talál
12.00–12.30 Vita

12.30–14.40 Ebéd

Elnök: Kabdebó Lóránt
14.40–15.00 Fehér M. István: Szövegkritika, kiadástörténet, interpretáció
15.00–15.20 Kulcsár-Szabó Zoltán: Filológia az irodalom előtt?
15.20–15.40 Molnár Gábor Tamás: Filológia és pedagógia az amerikai dekonstrukcióban
15.40 Vita

November 24., szombat

Elnök: Molnár Gábor Tamás
9.00–9.20 Tverdota György: „K betőkkel szól keményen”
9.20–9.40 Hansági Ágnes: Regényfilológia = könyvfilológia
9.40–10.00 Bónus Tibor: Proust a filológiáról és a Proust-filológia
10.00–10.30 Vita

10.30–11.00 Kávészünet

Elnök: Tverdota György
11.00–11.20 Vaderna Gábor: A filológia mindennapjai – a mindennapok filológiája
11.20–11.40 Bednanics Gábor: A kultúra evolúciója
11.40–12.00 Kelemen Pál: Publikum és történelem
12.00–12.30 Vita

12.30 Zárszó: Kulcsár Szabó Ernő

2007. november 13.

Ókortudományi Társaság Piliscsabai Tagozat

Az Ókortudományi Társaság Piliscsabai Tagozata
felolvasó ülést rendez, melynek tárgya

Ittzés Dániel
Vates Horatius

c. előadása.

Időpontja 2007. november 15. (csütörtök), 17h 45'.
Helyszíne a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Bölcsészettudományi Kara,
Piliscsaba (Pázmáneum), Egyetem u. 1.
Stephaneum épület, Kornis Gyula előadóterem.

Minden tagtársunkat és érdeklődőt
tisztelettel meghívunk.

2007. november 12.

Ókortudományi Társaság - november

MEGHÍVÓ
AZ ÓKORTUDOMÁNYI TÁRSASÁG
2007. NOVEMBER 23-ÁN, PÉNTEKEN DU. 5 ÓRAKOR TARTANDÓ
FELOLVASÓ ÜLÉSÉRE
TÁRGYA:
FERENCZI ATTILA
Nisus és Euryalus
BENCZE LORÁNT
Libertas dicendi
HELYE:
AZ ELTE BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARÁNAK TANÁCSTERME
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A. földszint.

2007. november 8.

Könyvbemutató

A Gondolat Kiadó
szeretettel meghívja Önt

A formák és a tudás
Tanulmányok Platón metafizikájáról és ismeretelméletéről

című kötetének bemutatójára,
melynek időpontja és helyszíne:

2007. november 15., csütörtök, 17.15 óra
ELTE BTK, A épület, földszint 47, nagyelőadó
(1088 Budapest, Múzeum krt. 4.)


A kötet megjelenése alkalmából rendezett beszélgetés témája:
a Platón-értelmezés lehetőségei és a mai Platón-kutatás irányai

A beszélgetés résztvevői:
Bárány István (moderátor)
Bene László
Betegh Gábor
Böröczki Tamás
Steiger Kornél


A kötet a helyszínen 20 % árengedménnyel megvásárolható. További felvilágosítás:
Böröczki Tamás, Gondolat Kiadó, tel.: 486 1527
e-mail: boroczkit@gondolat.axelero.net

Kérjük, a fenti e-mail címen jelezze részvételi szándékát.

2007. november 7.

Jerzy Axer előadása

Az előadás az MTA ITI értesítése szerint betegség miatt elmarad.


Az MTA Irodalomtudományi Intézete
minden kedves érdeklődőt meghív


Jerzy Axer
(Director of the Centre for Studies on the Classical Tradition in Poland and East-Central Europe,
University of Warsaw)


Imperial Reading of Horace. From Kipling to Pushkin and Mickiewicz
című előadására

2007. november 21-én, szerdán 16 órakor
az Irodalomtudományi Intézetbe (Bp., Ménesi út 11-13.).

2007. november 2.

Cikk-ajánló

Ajánlom Simon Attila remek cikkét, melyet Marót Károly irodalomszemléletéről közöl a legfrissebb Alföldben.

2007. november 1.

Keresés a Diogenesszel

A TLG vagy PHI adatbázisban egy-egy szóra keresve gyakran szembesülünk azzal a problémával, hogy a keresőkifejezést nagyon rövidre kell vennünk, aminek következtében rengeteg nem kívánt találatot is kapunk. Például: ha a rex szó előfordulásaira vagyunk kíváncsiak, akkor a re keresőkifejezést kell megadnunk, így viszont találatként fog jelentkezni a rego 3, a res és még rengeteg szó még inkább rengeteg alakja (és ha nem jeleztük azt, hogy szó elején áll a re, akkor a találatok száma tovább sokszorozódik). Ritkább szavaknál persze könnyebb dolgunk volna: ha például a flagitatio témáján dolgoznánk, akkor még kapóra is jönne, hogy a flagit szókezdetre való keresés a flagito 1-ből képzett szavakat is megtalálná.

Ám ha nem ilyen szerencsésen választottunk kutatási témát, akkor nagy szükségünk van egy olyan rendszerre, amely összetettebb szabályok alapján is tud keresni - például "ismeri" egy-egy szó teljes paradigmáját, és ezáltal megoldást nyújt az előbb említett problémára. A Diogenes új verziója, melyről nemrég írtam (és amelyhez közben megjelent két hibajavítás: jelenleg a 3.1.6-os verziónál tart), ilyen rendszer: ha nem egyszerű, hanem morfológiai keresést indítunk a rex szóra, a program az összes ragozott alakot megtalálja, anélkül, hogy pl. a regno 1 és társai szerepelnének a találatok között (természetesen a regis alak esetében pl. továbbra is nekünk kell az egyes találatoknál eldöntenünk, hogy a rex vagy a rego ragozott alakjáról van szó).

Csakhogy a Diogenes morfológiai keresője sem "csodafegyver": sok esetben megkönnyíti a munkánkat, de bizonyos esetekben nem használhatjuk. Például akkor, ha két szó egymás közelében való előfordulásaira vagyunk kíváncsiak (márpedig ez a Diogenes másik legfontosabb szolgáltatása), illetve akkor, ha nem egy adott szó különböző ragozott alakjait keressük, hanem különböző szavak hasonló (de nem feltétlenül azonos) alakjait - mondjuk, az összes part. ipf. activit (pontosabban: az ahhoz hasonlóan nt-tövű névszót) egy adott szövegben.

Ebben az esetben vethető be sikerrel a Diogenes kevésbé reklámozott, első látásra bonyolult, de annál sokoldalúbb szolgáltatása: a "szabályos kifejezés" (regular expression, röv. regexp) alapján való keresés. Ez lényegében azt jelenti, hogy nem egy (vagy több, egymás után felsorolt) keresőkifejezés alapján indítjuk a keresést, hanem egy "képletet" állítunk össze, és a program azokat a betűsorozatokat (szándékosan nem azt írom, hogy szavakat!) találja meg, melyekre megfelelnek ennek a képletnek.

Lássunk egy egyszerű példát: az " anim[ao]s " keresőképlet (melynek az idézőjelek nem részei!) arra utasítja a Diogenest, hogy találja meg azokat a szavakat, melyek kezdete anim, az utolsó betűjük s (a keresőkifejezést nyitó és záró szóköz jelzi a szókezdetet és -véget), az utolsó előtti pedig vagy a, vagy o. A képlet tehát úgy néz ki, hogy a "biztos" betűk mellett "bizonytalanokat, változókat" is megadunk - ez utóbbiakat speciális jelek kíséretében.

A Diogenesben használható speciális jelek és jelentésük a következő:

[ab] vagy a vagy b (ez csak egy-egy karakter esetében használható)
(abd|def) vagy abc, vagy def
? azt jelzi, hogy az előtte álló betű vagy "egység" - tehát [...] vagy (...) - opcionális
* azt jelzi, hogy az előtte álló betű vagy "egység" többször is (akárhányszor) előfordulhat (de nem kell feltétlenül előfordulnia)
+
a *-tól eltérően azt jelzi, hogy az előtte álló betűnek/egységnek legalább egyszer elő kell fordulnia

Ezek a kifejezések természetesen kombinálhatók, és hierarchikusan is alkalmazhatók; a segítségükkel akár egy szó teljes paradigmája megadható. Lássunk erre is egy példát (melyet a szerző is mellékel a Diogeneshez): " re(x|g(is?(bus)?|e[ms]?|um)) ". Ezzel a rex összes alakja megtalálható. A képlet így értelmezhető: a keresett szó úgy kezdődik, hogy re; utána vagy x áll (és vége a szónak), vagy pedig g. Ez utóbbi esetben viszont a szónak még nem lehet vége: áll utána vagy egy i (és utána opcionálisan s vagy bus), vagy egy e (és utána opcionálisan m vagy s), vagy pedig um. Ezután a szónak mindenképpen véget kell érnie. A képlet természetesen könnyen adaptálható bármelyik msh-tövű 3. declinatiós főnévre: pl. a dux-hoz csak az elejét kell cserélni: " du(x|c. Kicsit eltérően nézne ki egy gyenge i-tövű, például a navis összes alakját kereső képlet: " ign(i(s|bus|um)?|e[ms]?) ".

A képletet persze kiegészíthetjük a gyakori -que, -ve, -ne szócskákkal: ez esetben a képletet záró szóköz elé kell beszúrnunk a következőt: "(que|ve|ne)?" (idézőjelek nélkül természetesen; a kérdőjel jelzi, hogy a szócskának nem feltétlenül kell szerepelnie).

Ha csak egy szóról van szó, akkor - mint írtam - a morfológiai kereső használata egyszerűbb és gyorsabb; de ha pl. a rex és az imperium egymáshoz közeli előfordulásaira vagyunk kíváncsiak, akkor gyorsabban, és pontosabb eredményt kapunk, ha a "search for conjunctions ..." funkciót választjuk, és a következő két képletet adjuk meg:
1. " re(x|g(is?(bus)?|e[ms]?|um))(que|ve|ne)? "
2. " imperi(um|is?|o(rum)?|a)?(que|ve|ne)? " (az utolsó előtti kérdőjel azért szerepel, hogy megtaláljuk az összevont imperi alakot is)

Rákereshetünk minden prae- igekötős ige inf. ipf. activijére (azzal a szépséghibával, hogy megtaláljuk így pl. a praeteriere praes. pf. alakot és a praeclare adverbiumot is): " prae[abcdefghijklmnopqrstuvwxyz]*[aei]re " (a * előtti [...] jelzi, hogy bármilyen és bármennyi betű állhat ott, de szóköz nem).

És végül, ha már példaként említettem fent: "az összes part. ipf. activi (pontosabban: az ahhoz hasonlóan nt-tövű névszó) egy adott szövegben" a következő képletet igényelné: "n(s|t(e[ms]?|is?(bus)?|i?um))(que|ve|ne)? " (i?um, hogy a participiumok -um végű plur. genitivusi alakjait is megkapjuk; a képlet elején a szóköz hiányával jelezzük, hogy szóvégre, nem teljes szóra keresünk)

A fenti példákkal természetesen csak a keresési formában rejlő lehetőségeket igyekeztem megmutatni; és csupán remélhetem, hogy vannak, akiket nem riasztottam el a használatától! ;-)

2007. október 31.

Hellenic Colloquia 3rd series opening lecture

The CENTER FOR HELLENIC TRADITIONS
cordially invites you

to the opening lecture of the 3rd Hellenic Colloquia Series

By Alexis LEONAS
Getting the Message: Aspects of Septuagint Reception in Antiquity

on
17:30, Wednesday 7 November 2007
Gellner Room, CEU, Nador 9

2007. október 30.

Ókortudományi Társaság - rendkívüli ülés

Meghívó

A PPKE BTK Orientalisztikai Intézet,
a Magyar Hebraisztikai Társaság és
a Magyar Ókortudományi Társaság szervezésében:


Shaul Shaked
Jewish magic bowls from Babylonia from the period of the Talmud


Színhely:
ELTE Bölcsészettudományi Kar
Múzeum krt. 4/F épület (Gólyavár mellett)
I. em. - Buzágh Aladár Terem

Időpont: 2007. november 8. (csütörtök) 17.00 óra

2007. október 27.

Megjelent az Ókor 2007/3-as száma

Megjelent tehát az Ókor új száma! Ez most nem-tematikus szám, de feltűnhet az Olvasónak, hogy egy erős súlypontja mégiscsak van: tematikusan az Ókori Kelet felé billen el. Elárulom: nem véletlenül. Tavalyi utolsó számunk ugyanis, amely kifejezetten az Ókori Kelet címet viselte, nem tudta befogadni az összes megszületett cikket, illetve érkezett néhány további, amely szintén keleti témájú - így most majdhogynem egy "Ókori Kelet II" szám született. De csak majdhogynem. Hisz a digitális sumerológián, Augustus alsó-núbiai tettein, vagy éppen Jeruzsálem rómaivá válásán túl olvashatunk egy izgalmas apokrif evangéliumról, sőt Ovidius szerelmi tankölteményéről is. Egy régi/új rovatra is felhívnám a figyelmet: az Okuláréra, folyóiratunk tudománytörténeti rovatára, amelyben mostantól kezdve (egyebek mellett) korábbi magyar ókortudósok annak idején nem magyarul megjelent fontos tanulmányainak fordítását közöljük - ezúttal Stein Aurél Nagy Sándor Tigrisen való átkeléséről, illetve az arbéliai ütközetről szóló írását. És persze szokásos rovataink is megtalálhatók: a Textusban pl. ezúttal Martialis gasztronómiai epigrammáit kínáljuk kóstolásra.

Az Ókor több könyvesboltban, de a Gondolat Kiadó budapesti, Petőfi Irodalmi Múzeum-beli könyvesboltjában mindenképp megvásárolható (Károlyi-palota). Előfizetni a legegyszerűbben itt lehet.

Jó olvasást!

2007. október 20.

Róma-konferencia

Az ELTE BTK Ókortörténeti Tanszéke
tisztelettel meghívja Önt a

2007. november 8-án, csütörtökön 11.00 órakor kezdődő,
az Osiris Kiadó Osiris Tankönyvek sorozatában megjelenő
RÓMAI TÖRTÉNELEM c. könyv
bemutatójával egybekötött

RÓMA KONFERENCIÁRA.


Helye: az ELTE Tanári Klub, Szerb utca 21-23. 1. emelet.

11.00 Megnyitó ­- Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja
11.20 Egy új Róma tankönyv elé - Németh György
11.40 Pompa funebris - Hegyi W György
12.00 Válság és/vagy kiteljesedés - Havas László

12.20 Szünet

13.20 Domitianus külpolitikája - Lőrincz Barnabás
13.40 Domitianus - az érmek tükrében - Szabó Edit
14.00 Markomannok és quadok Italiában, avagy egy történeti esemény rekonstruálásának nehézségei - Kovács Péter
14.20 Nagy Konstantin képe a 20. századi történetírásban - Forisek Péter

A Konferencia ideje alatt az Osiris Kiadó kedvezményesen kínálja a RÓMA TÖRTÉNETE c. könyvet.

2007. október 13.

Megjelent a Diogenes 3.1.4

Megjelent a Peter Heslin klasszika-filológus által fejlesztett Diogenes nevű program új verziója (3.1.4). A Diogenes a Musaioshoz hasonlóan a TLG E, a PHI 5 és 7, illetve a Duke Documentary Papyri adatbázisok elérését szolgálja, ám a Musaiosszal szemben 1) ingyenes és szabad, nyílt forráskódú szoftver (az adatbázisok természetesen továbbra sem ingyenesek), és 2) futtatható Linux, Mac OS X és Windows rendszereken egyaránt.

A Diogenes főbb szolgáltatásai:

  • Az új verzió a Perseus projekt jóvoltából tartalmaz latin és görög szótárat is (Lewis & Short, illetve LSJ), a szövegekben egy-egy szóra kattintva megjelenik a vonatkozó szócikk (és fordítva: a szócikkból közvetlenül lehet egyes locusokhoz ugrani). Ld. a mellékelt képet is!
  • Szintén a Perseus projekt segítségének köszönhető, hogy mostantól ragozott szóalakokra is egyszerűbben lehet keresni. A program a keresés indítása előtt megjeleníti a keresett szó összes, az adatbázis szövegeiben megtalálható alakját, ezek mindegyikére vagy csak egyesekre is lehet keresést indítani.
  • Lehet keresni két (vagy több) szó egymás környezetében (pl. azonos mondatban, 5 soron belül stb.) való előfordulását is. Meg lehet adni nem kívánt szavakat is (pl. kereshetjük azokat a szövegrészeket, ahol egymás környezetében előfordul az 'arma' és a 'virum(que)' szó, de a 'cano' nem).
  • A Musaioshoz hasonlóan létrehozhatunk saját, válogatott szövegcorpusokat, és azokra szűkíthetjük kereséseinket. A TLG esetében lehetőség van korszak és műfaj szerinti szűkítésre is, a PHI esetében egyes szerzőket vagy műveket adhatunk hozzá a saját corpushoz.
  • A szövegek sokféle kódolás szerint megjeleníthetők. A Musaios által görög szövegek esetében használt Wingreek mellett választhatunk (a teljesség igénye nélkül) Unicode-ot, Beta Code-ot, illetve többféle LaTeX kódolást (pl. Babel, Ibycus). A görög szövegbevitel kódolása is választható (Beta Code, Perseus, Unicode).
Letölthető innen (a listából a Linux, Mac vagy Windows telepítőt választva).

2007. október 10.

Oral Tradition - folyóirat online

Kiadója online, ingyenesen elérhetővé tette az Oral Tradition című folyóirat összes eddig megjelent (1986-) kötetét. A folyóirat egyaránt foglalkozik ókori és későbbi szóbeli hagyományokkal (a legújabb például egy Bob Dylan-különszám). Elérhető itt.

Csak remélni lehet, hogy egyre több tudományos folyóirat követi a példát. A jelenleg is szabadon hozzáférhető folyóiratok (nem feltétlenül teljes) listája a Directory of Open Access Journals honlapon található.

2007. október 3.

Hallgatnivaló

A Magyar Ókortudományi Társaság

tisztelettel meghívja Önt

2007. október 19.-én, pénteken, du. 5. órakor tartandó
felolvasó ülésére, melynek tárgya

Geréby György
A Jakab-ősevangélium szinoptikus technikája
Biblia és filozófia egy pre-ortodox apokrifben

Mészáros István
Rendetlen oszloprendek

Az ülés helyszíne: ELTE BTK Kari Tanácsterem (Múzeum krt. 4/A, fszt.)

***

Ezennel felkérjük a tisztelt előadókat, hogy amennyiben módjukban áll, előadásuk absztraktját vagy egy arra mutató linket (hagyományteremtő célzattal) helyezzék el e blogon vagy juttassák el a blog szerkesztőihez.

Könyvajánló – Egyiptológia 2/2

„Aki ismeri e könyvet a földön, vagy rá van írva a koporsójára, szavamra, az előjöhet mindennap, amikor kíván…” 72. mondás

Ez a részlet akár a mottója is lehetne az ókori egyiptomiak Halottak Könyve c. mondásgyűjteményének, mellyel Barry Kemp könyvecskéje foglalkozik. A Corvina kiadó sokat ígérő Tudástár sorozatában megjelent mű (Barry Kemp: Az egyiptomi Halottak Könyve. Bevezetés. Corvina Tudástár. Budapest, Corvina Kiadó, 2007) végre szakszerű és magas színvonalú (ezoterikus felhangoktól mentes) betekintést nyújt az egyiptomi vallástörténet e kiemelkedően fontos forráscsoportjának megismeréséhez. Nagyon örvendetes továbbá, hogy az eredeti egyiptomi szövegek (nem is kevésszer) idézett részleteit Fábián Zoltán egyiptológus fordította és a teljes kötet fordítását is szakmailag ő ellenőrizte. (Sok hasonló szellemű kiadvány elkészítésnél sajnos nem jellemző szakember felkérése erre a feladatra.) Az amarnai ásatásairól és Ancient Egypt: Anatomy of a Civilization (London – New York, Routledge, 1989) c. könyvéről méltán híres cambridge-i egyiptológus professzornak egyébiránt tavaly már megjelent magyarul egy munkája (100 hieroglifa - A világ egyiptomi szemmel) a Corvina kiadó Faktum sorozatában.

A zsebkönyv méretű, ismeretterjesztő igénnyel megszerkesztett kötet 10 fejezetre tagolódik, minthogy más-más nézőpontból kívánja bemutatni a Halottak Könyve szerepét, jelentőségét és mindenekelőtt jelentését az ókori Egyiptomban. Minden fejezetet egy vagy több idézet, pontosabban valamely mondás részletei vezetik be. Ezek nem csupán az adott fejezet illusztrációjaként szerepelnek (megadva úgymond az alaphangot), hanem konkrét forrásként szolgálnak a szerző magyarázataihoz.

Nem kívánok részletesebb tartalmi ismertetésbe bocsátkozni, minthogy ezt megtették előttem már mások (l. lejjebb). Kiemelném azonban annak az egyszerű ötletnek az igazán mesteri kivitelezését, ahogyan a szerző eredeti szövegek segítségével vezeti be az olvasót az egyiptomi mitológia alapjaiba, az egyiptomiak túlvilághitébe, a test romlásától és a szellemvilág fenyegetéseitől való félelmeik világába, és teszi mindezt magabiztos természetességgel és racionális elemzéssel. Kirajzolódik előttünk a Túlvilág topográfiája, az ott élő lények természete, az „üdvözülés” feltételei, isten és ember kapcsolata az egyiptomi vallásosságban, illetve az egyiptomiak konkrét elképzelései és elvont fogalmai tudásról, halálról és hatalomról. Mindeközben észrevétlenül fedezzük fel, hogyan is épül fel egy ilyen jellegű varázsige-gyűjtemény, hogyan váltakozik benne zavartalanul az olvasó és a narrátor nézőpontja, továbbá milyen kapcsolat mutatható ki szöveg és valóság, azaz a temetkezési szertartások, a régészetileg feltárt sírok között.

Ez a kötet amilyen kicsiny, olyan nagy a súlya a magyar tudományos ismeretterjesztés „könyvespolcán”, remélem sokakhoz eljut és sikere számos hasonló kiadvány létrejöttét is előmozdítja.

Korábbi ismertetések:
A Múlt-kor történelmi portálon: http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=17856
Mekis Tamás ajánlója: http://www.prae.hu/prae/articles.php?aid=721

2007. szeptember 12.

Könyvajánló – Egyiptológia 1/2

Mint az Ókorblog önjelölt egyiptológia-felelőse két nagyon érdekes és színvonalas könyvet szeretnék a blogolvasók figyelmébe ajánlani – jelen bejegyzésemben a frissebb kiadvánnyal kezdve.

Azt hiszem mindazok nevében mondhatom, akik tudtak a várható megjelenésről, hogy izgatottan és kíváncsian vettem végre a kezembe a régen várt és sokat ígérő kötetet. Kóthay Katalin Anna – Gulyás András: Túlvilág és mindennapok az ókori Egyiptomban. (Miskolc, Bíbor kiadó, 2007) c. könyve kimondottan forrásgyűjteménynek készült. Az ókori egyiptomi szövegek eddigi magyar nyelvre fordított repertoárját kívánja széles körben bővíteni, magyarázatokkal ellátni, ismertté tenni.

Luft Ulrich rövid előszavát három egységre bontott bevezető követi: az első rész az általános szerkesztési és összeállítási alapelveket ismerteti, a második az egyiptomi nyelvszakaszok és írástípusok bemutatása mellett az írásbeliség kérdéskörével és annak társadalmi vonatkozásaival foglalkozik, míg a harmadik egység az egyiptomi szövegek belső szerkezeti felépítését tárgyalja külön hangsúlyt helyezve a verses forma jelentőségére és ennek kutatástörténetére.

A kötet gerincét alkotó forrásgyűjtemény négy fő részre tagolódik (Istenek, Halottak, A király, Emberek), ezeken belül pedig a szövegek csoportokba rendezése további alfejezeteket határoz meg. Az egyes fejezeteket tömör ámde igen informatív ismertetések vezetik be, elmagyarázva az adott forráscsoport helyét és szerepét az egyiptomi társadalomban és kultúrában, így az egyiptológiával még éppen csak barátkozó olvasó is némi háttérismerettel futhat neki a források olvasásának. (Hasonló támaszt nyújt a laikus olvasónak a kötet végén található Kislexikon is) Az egyes szövegeket is hosszabb-rövidebb ismertetések előzik meg, de ezek már a konkrét forrással kapcsolatos tudnivalókat tárják elénk. A szöveg értelmezését lábjegyzetekbe helyezett további kommentárok és szakirodalmi hivatkozások segítik.

Hogy a szövegek tematikus blokkokba sorolása mennyire válik előnyére a kötetnek, egyelőre (a könyvet csupán néhány órája birtokolván) még nem tudom megítélni, de könnyen lehet, hogy ez a felépítés, mely szakít a kronologikus fonálra felfűzött chrestomathiák hagyományával, elősegíti a sokszor idegennek tűnő, nehezen értelmezhető egyiptomi szövegek befogadását, megértését, kapcsolódását e kultúra nem-írott megnyilvánulási formáihoz.

A kötetet számos fekete-fehér ábra, név-és tárgymutató, bibliográfia és forrásjegyzék gazdagítja, illetve külön kiemelném a kötet egy fontos erényét: a bevezető, ismertető összekötő részek bővelkednek a keresztutalásokban, más forrásokra való hivatkozásokban, ily módon kirajzolva egyfajta szöveghagyomány hálózatot, illetve átfogó képet nyújtva az egész ókori egyiptomi gondolkodásmód felépítéséről és összefüggéseiről. Kóthay Katalin és Gulyás András munkája nemcsak az egyiptomi kultúrát népszerűsítő tudományos ismeretterjesztés kiemelkedő példánya lehet, hanem elengedhetetlen segédanyaggá válhat az egyetemi tanulmányok során, és bizonyára kiváló csemegézésre ad lehetőséget képzett szakemberek, egyiptológusok számára is.

2007. szeptember 6.

Néznivaló

Riport
a Magyar Merowe-gát Régészeti Projekt munkatársaival
M1, Kultúrház, szeptember 5. Megnézhető itt.

2007. augusztus 29.

Két "új" könyv

Természetesen nem új könyvekről van szó, de az Akadémiai Könyvtárba nemrégiben érkezett mindkettő - ezúttal tehát azt a haladó hagyományt folytatnám, amelynek jegyében időről időre az Új könyvek feliratú könyvespolcot szemlézem.

Két igencsak figyelmet érdemlő, egyugyanazon sorozatba tartozó és ugyanakkor megjelent kötetről van szó. Az egyik a The Cambridge Companion to Homer (szerk. R. Fowler, CUP, 2004), a másik meg a The Cambridge Companion to the Roman Republic (szerk. H. I. Fowler, CUP, 2004). Kiváló szerzők tanulmányaiból összeállított kiváló kötetek.

Ami a Homérosz-tanulmánykötetet illeti, a legrégibb s egyszersmind legizgalmasabb kérdéseket tekinti át, amelyek a homéroszi epikával kapcsolatban fölmerültek, a tanulmányokat öt szekcióra osztva : az első az eposz és elbeszélőjük kapcsolatát tárgyalja, a második egyes kiemelt jelentőségű szereplőcsoportokat (istenek, nők stb.), a harmadik a költészettani (poétikai) kérdésekre koncentrál, a negyedik "szöveg és kontextus" viszonyát vizsgálja a műfaji problémáktól az eposzok társadalmi összefüggésein keresztül az ún. homéroszi kérdéssel bezárólag, az ötödik pedig, a sorozat ismeretében nem meglepő módon, a homéroszi eposzok utóéletének (recepciótörténetének) egyes kitüntetett fázisait. Minden szekcióba legalább három, legfeljebb nyolc tanulmány tartozik, úgyhogy - a bevezetőt, a képeket stb. is beleszámítva - terjedelmileg is igencsak komoly könyvet tartunk a kezünkben.

Lássuk a római köztársaságkort tárgyaló tanulmánykötetet! Ez is öt részből áll: az első a római köztársaság korának politika- és hadtörténetét ismerteti, persze csupán néhány részletkérdésre szorítkozva (pl. a hadsereg, vagy éppen a köztársaság válsága), hisz nem történelmi összefoglalóval van dolgunk. A második a kor társadalomtörténetének egyes aspektusaival (pl. háztartások, nők, vallás), a harmadik a birodalmi aspirációkkal foglalkozik (Itália, Karthagó, görög világ), a negyedik pedig a művelődéstörténettel (irodalom, művészet, színház). Az ötödik, egyfajta epilógusként, kitekintés a római köztársaságnak mint eszménynek újkori hatástörténetére.

Ezektől a kötetektől természetesen nem az adott tárgyterület átfogó áttekintését kell várnunk, hanem az itt és most legfontosabb vonatkozások kiemelését és alapos vizsgálatát: úgy, hogy közben az átfogó vizsgálat igénye a háttérben - a companionok felépítésében - mégiscsak ott rejlik.

2007. augusztus 22.

Olvasnivaló

Szilágyi János György
Légy, mint a Hetven Éves.
Komoróczy Géza hetvenedik születésnapjára

2007. június 4.

Science and philosophy in Antiquity

Science and philosophy in Antiquity

A conference organised jointly by

Center for Hellenic Traditions
Central European University

and

Department of Ancient and Medieval Philosophy
Eötvös University


Budapest, 7–9 June 2007
Gellner Room, Monument Building
Central European University
Nádor utca 9, Budapest


7 June

9:30 Opening of the conference

Section 1

Chair: István Bodnár
10:30 Sabetai Unguru Varieties of Historiography of Hellenistic Mathematics
12:00 Vassilis Karasmanis On the pre-euclidean Elements of geometry

Lunch

Section 2

Chair: Filip Grgic
15:00 Philip van der Eijk Medical ideas in philosophical contexts: Hippocratic and Galenic contributions to the mind-body problem in late antique thought
16:30 Caroline Petit Philosophy or pharmacology: Galen's dilemma over the powers of simple drugs


8 June

Section 3

Chair: István Bárány
10:00 Myles Burnyeat The Greek vocabulary for knowledge: Plato, Aristotle, and Heraclitus
11:30 Henry Mendell Ordinary Science in the Time of Plato

Lunch

Section 4

Chair: Péter Lautner
14:30 Jens Høyrup Which kind of mathematics was known by and referred to by those who wanted to integrate mathematics in "Wisdom" -- Neopythagoreans and others?
16:00 Leonid Zhmud Mathematics vs Philosophy. An alleged fragment of Aristotle in Iamblichus.

9 June

Section 5

Chair: Karel Thein

10:00 Serafina Cuomo Ancient philosophies of technology
11:30 László Bene Cause and cosmogony in Plato’s Laws X

Lunch

Section 6

Chair: Gábor Betegh

14:30 Katerina Ierodiakonou Remarks on the History of an Ancient Thought Experiment
16:00 Keimpe Algra Epicurus and Gassendi on Astronomy and on the Sun

2007. június 1.

Meghívó - Latin nyelvtörténet

A MTA Nyelvtudományi Intézete
tisztelettel meghívja
Adamik Béla
(ELTE BTK Latin nyelv és irodalom Tanszék)
(az MTA Nyelvtudományi Intézetének Hajdú Péter ösztöndíjasa)
A latin nyelv történetének korszakolása - A latin hangsúly
c. előadására

Az előadás helye: MTA Nyelvtudományi Intézet, Benczúr u. 33. fszt. előadóterem
Az előadás időpontja: 2007. június 5. (kedd), 14.00-15.00

2007. május 30.

A latintanítás jövője - konferencia

A latintanítás jövője -

konferencia a latintanítás általános alapelveiről és alkalmazott módszereiről



Szervezők:
ELTE BTK Latin Nyelvi és Irodalmi Tanszék
ELTE BTK Latinszakos Hallgatói Érdekképviselet

Időpont: 2007. június. 2. (szombat)


Helyszín: ELTE BTK D épület nagyelőadó (Múzeum körút 4./D.)

Program:


10.00 Déri Balázs, az ELTE Ókortudományi Intézet igazgatójának megnyitója
10.10 Gloviczki Zoltán: Mi a latin?
10.45 Czeglédi Sándor: Érték, hagyomány és személyiségfejlesztés – „aut ego fallor?"
11.20 Szarka Judit: "A mérték megőrzése szabadságunk ára"
12.00 ebéd
13.30 Árvai - Vucskics Ivett: A nyolcévfolyamos latintanítás - egy iskola példája
14.05 Szakács Gábor: Külföldi könyvek magyar mércével
14.40 Ferenczi Attila: Egy új könyv lehetőségei

A húszperces előadásokat negyedórás nyílt vita követi, a konferenciát további eszmecsere.

Támogatók:

  • ELTE Rektori Hivatal
  • ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat
  • ELTE BTK HÖK

2007. május 29.

Meghívó a "Görög költészet" szám bemutatójára

Az Ókor szerkesztősége és a Gondolat Kiadó szeretettel várja Önt az Ókor c. folyóirat legújabb számának (2007/1-2., Görög költészet) bemutatójára, melyre 2007. június 7-én, csütörtökön délután 6-kor az Építész Pince kerthelyiségében (a Budapesti Építész Kamara épületének udvarán, 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2.) kerül sor.

MŰSOR
  • Az Ókor új számát bemutatja Kendeffy Gábor
  • Händel és Monteverdi műveit előadja Andrejszki Judit (szoprán), Kutik Rezső (tenor), Bánfi Balázs (blockflöte) és Dinyés Soma (csembaló)
  • Görög versek Hajdú Melinda és Gulyás Balázs, a Színművészeti Egyetem hallgatói előadásában

Eső esetén a rendezvényt az Építész Kamara előadótermében tartjuk meg.

2007. május 22.

meghivo

A Center for Hellenic Traditions
Hellenic Colloquia sorozatának
következő előadása:


Antonis Tsakmakis
(University of Cyprus)

Leadership and the invention of political communication
in classical Greece

2007, május 30, szerda, 17.30.

CEU, Nádor u. 9, Gellner Room.

2007. május 17.

Ókortudományi Társaság - Május

MEGHÍVÓ


AZ ÓKORTUDOMÁNYI TÁRSASÁG
2007. MÁJUS 18-ÁN, PÉNTEKEN DU. 5 ÓRAKOR TARTANDÓ

KÖZGYŰLÉSÉRE ÉS
FELOLVASÓ ÜLÉSÉRE


TÁRGYA:

RADNÓTI SÁNDOR
Az antikvitás kétfajta felfogása - Winckelmann Bernini-cáfolata

A Társaság latin tanulmányi versenyének eredményhirdetése
A főtitkár beszámolója
Kincstárnoki és számvizsgáló bizottsági jelentés
Díjak átadása
Az alapszabály megváltoztatása


HELYE:

AZ ELTE BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARÁNAK TANÁCSTERME
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A. földszint.

2007. május 16.

Magyar leletmentő ásatások Núbiában

MEGHÍVÓ

Az ELTE Egyiptológiai Tanszéke és a Magyar Meroé Alapítvány

tisztelettel meghívja a

Magyar leletmentő ásatások Núbiában, a 4. katarakta vidékén
című előadásra.

Bevezetőt mond: TÖRÖK LÁSZLÓ akadémikus

Előadók: FARAGÓ ZSUZSANNA, LASSÁNYI GÁBOR


Az előadás helye: Budapest, ELTE BTK, Múzeum körút 4/B, 217. terem

Időpontja: 2007. május 24. csütörtök 17: 00

2007. május 11.

ásatás!

Ásatás Szicíliában, Agrigento fölött, egész nyáron 2-3 hetes turnusokban. Szállás, ellátás és kirándulások a nagy melegben végzett kapirgálásért cserébe. Aki szívesen menne, jelezzen, és küldök jelentkezési lapokat,

LutraLutra

2007. május 8.

meghivo

A PARIS-NANTERRE EGYETEM TANÁRA,

Prof. AGNES ROUVERET

Az ELTE BTK Művészettörténeti Intézetében

Múzeum krt. 6-8. Főépület, I. emelet 112. teremben

TÁJKÉPFESTÉSZET AZ ANTIKVITÁSBAN:

FIKCIÓ VAGY REALITÁS címmel

angol nyelvű előadást tart

május 15-én, kedden 12 órakor és

május 16-án, szerdán 15 órakor

Minden érdeklődőt szívesen lát az ELTE Művészettörténeti Intézet

2007. május 2.

Brill's Companion to Ovid

2002-ben jelent meg, de immár hozzáférhető hazánkban is, mégpedig az akadémiai könyvtár "új könyveink" feliratú könyvespolcán. Öröm kézbe venni, és érdekes - illetve a Brill-féle companionokat ismerve nem meglepő - a tartalma: Ovidius életművének szisztematikus tárgyalása, meglehetősen hagyományos felosztásban. Persze nem életrajzzal kezdődik, hanem egy "Ovidius és az augustus-kori miliő" c. esszével, ezt egy általános, a költő nyelvét és stílusát tárgyaló cikk követi, majd sorban alapos tanulmányok az egyes művekről: a Fastiról kettő is, a Metamorphosesről pedig három. A kötet végén három, Ovidius recepciótörténetét tárgyaló írás olvasható.

A szerkesztő, Barbara Weiden Boyd, arra utal az előszóban, hogy minden szerzőtől azt kérte: balanszírozzon az adott téma áttekintő kifejtése, illetve bizonyos aspektusok elmélyültebb elemzése között. Úgy tűnik, mindenki igyekezett meg is felelni ennek az elvárásnak, amely egy, a korábbi Ovidius-tanulmányköteteknél talán kicsit unalmasabb, ám mindenképp átfogóbb companiont eredményezett.

2007. április 30.

Filozófia és tudomány az ókorban - Konferencia

Az ELTE BTK Antik Filozófia NKFP Kutatócsoportja, a PPKE Filozófia Tanszéke és az MFT Filozófiatörténeti Szekciója szeretettel meghívja a

FILOZÓFIA ÉS TUDOMÁNY AZ ÓKORBAN

címmel május 3-5. között a PPKE piliscsabai kampuszán megrendezendő konferenciára.

PROGRAM

Május 3., csütörtök du.

15.00-15.35 Máté András: Szabó Árpád és Lakatos Imre, avagy a matematikatörténet és a matematikafilozófia viszonya

15.35-16.10 Bodnár István: Oinopidész

16.10-16.45 Szabó Mária: Filozófia és orvostudomány az ókorban

17.15-17.50 Steiger Kornél: A megismerés homéroszi terminológiája és a korai görög filozófia

17.50-18.25 Gelenczey-Miháltz Alirán: A kétfejű Istennő. Gondolatok Parmenidész költeményének struktúrájáról

18.25-19.00 Horváth Judit: Mit csinálnak a Napleányok? A Napleányok szerepe Parmenidész Prooimionjában

Május 4., péntek de.

9.00-9.35 Bugár István: Filozófiai metaforák metamorphózisai: Szókratésztól Ágostonig

9.35-10.10 Mogyoródi Emese: Szókratész és a (jó) lelkiismeret

10.30-11.05 Bene László: Ok, magyarázat és kozmogóniai elbeszélés a kései Platónnál

11.05-11.40 Várőri Timea: Arisztotelész fizikájának egy geometriai érve: a pont-pillanat metakinematikai definíciója. A Fizika VI.3. (233 b33-234 a24) érvelésének rekonstrukciója

12.00-12.35 Veres Máté: Az akadémiai szkepticizmus platóni öröksége


Május 4., péntek du.

14.30-15.05 Böröczki Tamás: Plutarkhosz és az eikósz logosz

15.05-15.40 Kendeffy Gábor: Teremtés- és természetfelfogás Tertullianus antignósztikus írásaiban

16.00-16.35 Havas László: Polgár- és uralkodótükrök az antik Görögországban és Rómában

16.35-17.10 Mohay Gergely: A megalopszükhia fogalma Polübiosznál

17.10-17.45 Nótári Tamás: A filozófia és a jogtudomány szerepe a cicerói perfectus orator képzési rendszerében

18.15-19.00 megbeszélés a konferenciasorozat folytatásáról


Május 5., szombat de.

9.00-9.35 Szoboszlai Kiss Katalin: Poszeidóniosz episztémonikótatosz

9.35-10.10 Németh Attila: Éntudat és az epikuroszi pathologikosz troposz

10.10-10.45 Balikó Görgy: „…a mindenségen túl nincs semmi határként”

(Lucretius a világ végtelenségéről)

11.15-11.50 Lautner Péter: Mentális képmások és fogalmak Porphüriosz Ptolemaiosz Összhangzattanához írott kommentárjában

11.50-12.25 Buzási Gábor: Arisztotelész látáselmélete Julianus császár Nap-teológiájában


Május 5., szombat du.

14.30-15.05 Csizy Katalin: A filozófia definíciója Iulianus műveiben

15.15-15.50 Tóth Judit (DE): Az eidosz fogalma Nüsszai Szent Gergely antropológiájában

15.50-16.25 Somos Róbert: Alexandriai tudományosság - keresztény teológia

2007. április 24.

Ókortörténeti Kutatások Magyarországon - konferencia

A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya Ókortörténeti Kutatások Magyarországon címmel 2007. május 10-én 10.00 órától akadémiai közgyűlési tudományos ülést rendez (MTA Székház, Felolvasó terem: Bp. V., Roosevelt tér 9. I. em.)

A tudományos ülés programja:

Szabó Miklós - Megnyitó
Török László - Magyar ókortörténet a 21. században
Zólyomi Gábor - Digitális sumerológia: válasz egy kihívásra
Bács Tamás - Késő-ramesszida festők Thébában
Szilágyi János György - Föld fölött, ég alatt
Németh György - Az eldobott pajzs
Komoróczy Géza - Új és régi. Mezopotámia az időszámítás szerinti első évezred első felében

2007. április 7.

Ókortudományi Társaság - Április

MEGHÍVÓ

AZ ÓKORTUDOMÁNYI TÁRSASÁG
2007. ÁPRILIS 20-ÁN, PÉNTEKEN DU. 5 ÓRAKOR TARTANDÓ

FELOLVASÓ ÜLÉSÉRE

TÁRGYA:

NAGY ÁRPÁD MIKLÓS
Daktylios pharmakités. Gyógyító varázsgemmák

KOZÁK DÁNIEL
Achilleus másik pajzsa: ekphrasis Statius Achilleisében

HELYE:
AZ ELTE BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARÁNAK TANÁCSTERME
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A, földszint

2007. március 31.

SEC Collegium Hungaricum - II. Országos Konferencia

Societas Europaea Studiosorum Classicae Philologiae
Collegium Hungaricum

II. Országos Konferencia

Eötvös Collegium
2007. április 13.


A konferencia részletes programja (pdf formátumban) letölthető innen.

2007. március 21.

Hellenic Colloquia Series

A Hellenic Colloquia Series
következő előadása:

MICHAEL GRUENBART
(Universität Wien / Bibliotheks- und Archivwesen
Fachbereichsbibliothek Byzantinistik und Neogräzistik)

History in Lead: Byzantine Sigillography and its Aims

Időpont: 2007. március 28., szerda, 17. 30
Helyszín: CEU, Nádor u. 9, Gellner terem

2007. március 13.

Ókortudományi Társaság - Rendkívüli felolvasó ülés

MEGHÍVÓ

AZ ÓKORTUDOMÁNYI TÁRSASÁG
2007. április 2-án, hétfőn du. 5 órakor tartandó
RENDKÍVÜLI FELOLVASÓ ÜLÉSÉRE


Tárgya:

ELEANOR ROBSON
(Department of History and Philosophy of Science, University of Cambridge)
Ancient science, new technology: putting Mesopotamian scholarship online

HEATHER BAKER
(Universität Wien - Institut für Orientalistik - START-Projekt)
Reconstructing the urban landscape of Babylonia in the first millennium BC


Helye: ELTE BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/F épület,
legfelső emelet, 234-es előadóterem
(az Asszíriológiai és Hebraisztikai Tanszék új helyén)

Az F épület a Puskin utca felől közelíthető meg!

2007. március 5.

Műfajiság, kulturális emlékezet és medialitás a 20. századi magyar irodalomtudományban (konferencia)

Noha nem kifejezetten ókortudományi konferenciáról van szó, mégis érdemes hírt adnunk róla az Ókorblogon, hiszen két, a 20. századi magyar klasszika-filológia történetével foglalkozó előadás is elhangzik majd a Petőfi Irodalmi Múzeumban:

Csütörtök (március 8.)
I. szekció (nagyterem)
Elnök: Kulcsár-Szabó Zoltán
11.30 Simon Attila: „Irodalom” és „műfaj” Marót Károlynál.
11.55 Tamás Ábel: Lírai hang és kulturális kontextus. Horváth István Károly római irodalomtörténeti munkáinak leporolása.
12.20 Laczházi Gyula: A reneszánsz fogalmának változásai a 20.századi magyar irodalomtörténetben

A konferencia részletes programja a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján olvasható.

Simon Attila előadásához kapcsolódva ajánljuk továbbá Ritoók Zsigmond 2001-ben elhangzott, Marót életművét és annak jelentőségét részletesen tárgyaló akadémiai emlékbeszédét.

2007. március 4.

Ókortudományi Társaság - Március

MEGHÍVÓ
AZ ÓKORTUDOMÁNYI TÁRSASÁG
2007. március 23-án, pénteken du. 5 órakor tartandó
FELOLVASÓ ÜLÉSÉRE

Tárgya:

ZÓLYOMI GÁBOR: A sumer esetek esete. A sumer esetrendszer leírásának problémáiról

RUGÁSI GYULA: Marcion, destructor regis?



HELYE:AZ ELTE Bölcsészettudományi Karának Tanácsterme
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A. földszint.

2007. február 23.

Hellenic Colloquia

The CENTER FOR HELLENIC TRADITIONS
cordially invites you
to the next lectures of the HELLENIC COLLOQUIA

Anna Somfai
(Collegium Budapest)

Plato’s Timaeus and the Latin tradition of diagrammatic reasoning

28 February, 2007, Wednesday, 6 p.m.
CEU, Nádor u. 9, Gellner Room.

2007. február 20.

Tárlatvezetés

Pénteken, 23-án délután 4-kor Szabó Ádám tart vezetést a Nemzeti Múzeumban a Pueritia-kiállításon, melyről ajánlót itt lehet olvasni az Ókorblogon.

2007. február 12.

Az Ókori Kelet szám bemutatója

Szeretettel várjuk az Ókor folyóirat legújabb, az ókori Kelet témájához kapcsolódó számának bemutatójára.


2007. február 22., csütörtök, 16.30

ELTE BTK Kari Tanácsterem

(1088 Budapest, Múzeum körút 4/A)


Az Ókor új számát bemutatja Zólyomi Gábor

Az ókori Kelet – Komoróczy Géza előadása

Hogyan dolgozik az assziriológus? – Kalla Gábor vetítéssel kísért előadása

2007. február 11.

"Pueritia humanitatis aetas" - kiállítás a Nemzeti Múzeumban

"A kiállítás az Olasz Köztársaság Külügyminisztériuma és a Kulturális Minisztérium Régészeti Örökségvédelmi Hivatalának együttműködésében jött létre. Az ember életének első szakaszát, a gyermek- és ifjúkort állítja középpontba, három egységben tekinti át annak fizikai és szellemi jellegzetességeit. A kiállítás első részének központi témája a női termékenység, amelyre az itáliai félsziget népei mint különleges adományra tekintettek. ... A legkisebb gyermekek élete játékkal és tanulással telt, ezek alkotják a kiállítás második részének fő tematikáját. ... A kiállítás harmadik és egyben befejező részéből (A felnőttkor küszöbén) nem hiányozhatott a római kori gazdag portréművészet néhány darabja."

A kiállítás honlapja itt található. A tárlat megtekinthető: 2007. március 9-ig.

Ha valaki már látta, és van kedve billentyűzetet ragadni, írja meg élményeit akár e hírhez fűzött kommentár, akár önálló post formájában!

2007. február 5.

Ókortudományi Társaság - Február

Meghívó

Az Ókortudományi Társaság
2007. február 16-án, pénteken du. 5 órakor tartandó

felolvasó ülésére


Tárgya:

  • BOLYKI JÁNOS: József és Aseneth — minta a pátriárkák történetének novellisztikus feldolgozására
  • FORISEK PÉTER: „…készen álltam arra, hogy Svájcba jőve, egy második hazát keressek magamnak” — Alföldi András emigrációja


Helye: Az ELTE Bölcsészettudományi Karának Tanácsterme
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A. földszint.

2007. január 28.

Laocoon és a Vatikáni Múzeum



Ókoros számára Róma legérdekesebb időszaki kiállítása most a Vatikáni Múzeumban látható. A múzeum ötszáz éves évfordulójára rendezett ünnepségsorozat zárórendezvénye volt a megnyitása 2006. novemberében. Az ötszáz éven ugyan lehetne vitatkozni, hiszen hivatalosan a múzeumot csak XIII. Kelemen alapította meg 1767-ben, és a pápák már korábban is gyűjtötték az antik művészet emlékeit, de valóban meggyőzően bizonyítja a kiállítás, hogy 1506. január 14-e fordulópontot jelentett ebben a történetben. Ekkor találták meg ugyanis Rómában a Laocoon-szoborcsoportot. A felfedezés hatalmas visszhangot keltett, hiszen az ókor egyik legszebb ránk maradt alkotását látták benne, és így hatása meghatározó módon befolyásolta a reneszánsz feljődését, nem csak Itália földjén. A rendezők tehát a tudatos gyűjtés, a műmeghatározás, azaz a vattikáni gyűjtemény szerveződésének születésnapját ebben a napban jelölik meg. A kiállítás öt részében sok külföldi gyűjteményből, többek között a budapesti Szépművészeti Múzeumból kölcsönzött anyag segítségével mondják el mindazt, amit a szobor keletkezéséről és ókori életéről tudni lehet, illetve amit a megtalálását követő sorsáról elmondani érdemesnek tartottak.

A szoborcsoportot rögtön megvásárolta II. Gyula pápa, és a kiállítás rendezői nem puszta véletlen egybeesést látnak abban, hogy éppen 1506-ban adott megbízást Bramanténak az új Szt. Péter székesegyház megtervezésére új, korszerű, azaz ókori stílusban. Kiállították azt a feliratot is, amelyet a sperlongai, Tiberius grottájával azonosított barlangban találtak 1957-ben három rhodoszi görög szobrász, Athénodóros, Agésandros és Polydoros (sic) nevével. A felirat jelentőségét az adja, hogy rögtön a szobor megtalálása után Sangallo, aki építészként egyébként részt vett az új székesegyház tervezésében is, azonosította a szobrot azzal, amelyet az idősebb Plinius (36, 37-38) látott Titus "házában". Erről a háromalakos márvány Laocoon-szoborcsoportról azt állítja Plinius, hogy három rhodoszi szobrász, Athénodóros, Agésandros és Polydoros munkája. Mindebből már ki is található, melyek azok a kérdések, amelyek foglalkoztatták a kutatókat. Vajon azonos-e a Plinius által látott szobor és az 1506-ban megtalált? Hol állhatott a "domus Titi imperatoris", vajon ott, ahol a szobrot megtalálták? Mindezektől a kérdésektől nem független a következő sem: a birtokunkban lévő szobor vajon egy hellénisztikus (esetleg eredetileg bronzból készült) szobor másolata-e?

A sperlongai barlangban nemcsak feliratot találtak, hanem szobortöredékeket is az említett három mestertől. A Laocoon azonosítása szempontjából legfontosabbnak közülük két többalakos csoportot találtak: az egyikük Odysseus hajóját és a Skyllát ábrázolja, a másik pedig Polyphémos küklópsz megvakítását. A töredékek ikonográfiai és stíluskritikai elemzése alapján a kiállítás szervezői amellett érvelnek, hogy azok alkotói minden bizonnyal azonosak a Laocoon-szoborcsoport mestereivel, tehát a régészeti leletek Plinius adatát igazolják. A három említett szobrászról viszont gazdagabb feliratos anyag áll rendelkezésre, amiből az derül ki, hogy miután Cassius Kr. e. 42-ben feldúlta a szigetet, valószínűleg átköltöztek Itáliába, és itt készítették el az említett darabokat.

A kiállítás szenzációja azonban nem a sperlongai felirat és szobortöredékek, hanem a szentpétervári fej. Az Ermitázs egyik művészettörténésze 2002-ben publikált tanulmányában felvetette, hogy a gyűjteményükben őrzött és Itáliából származó ifjúfej Laocoon idősebbik fiának (a jobboldali alaknak) a pontos mása. Ennek azért nagy a jelentősége, mert eddig egyetlen szobrászati töredéket sem ismertünk a vatikáni csoporton kívül, amelyet kapcsolatba lehetet volna hozni a Laocoon-témával. Most majdnem együtt állították ki őket. (Csak majdnem, mert maga a Laocoon-csoport nem látható az időszaki kiállításon, az az eredeti helyén maradt, de nem kell a kettő között nagyon sokat gyalogolni.) A hasonlóság meggyőzőnek tűnik. Mondani sem kell, a kérdésnek azért nagyon nagy a jelentősége, mert ennek alapján árnyalhatjuk arra a kérdésre adott válaszunkat, vajon másolat-e a vatikáni csoport, vagy teljesen eredeti alkotás, illetve valami a kettő közötti meglehetősen széles sávból.

Aztán persze rengeteg és nagyon érdekes anyag látható a rekonstrukcióról. A szobornak ugyanis megtalálásakor hiányzott a jobb karja, s csak pont négyszáz évvel később, 1906-ban került elő. Addig pedig sokat vitatkoztak, hogy vajon nyújtva vagy behajtva ábrázolhatta-e a szobrász a hiányzó kart; végül a pápa megbízást adott Michelangelo egyik tanítványának, hogy faragja ki a kart kinyújtva. Nem nekik lett igazuk.

2007. január 27.

Ókor 2006/3-4: Ókori Kelet

Megjelent, végre-valahára, a 2006. évi utolsó – tematikus és dupla – számunk, amely arra tesz kísérletet, hogy bemutassa: mivel foglalkoznak ma Magyarországon azokban a tudományos műhelyekben, amelyek az ókori Kelet civilizációit kutatják, igen változatos (de jellemzően erősen történeti) megközelítéssel. Persze rögtön fölmerül a kérdés, hogy mit is fed az „ókori Kelet” fogalma: azt hiszem, ezt egy-egy hasonló kiadvány szerkesztésekor csakis gyakorlati szempontok alapján lehet eldönteni. Mi abból indultunk ki, hogy az egyiptológia oly mértékben önálló területet képvisel, hogy külön tematikus összeállítást érdemel majd – így jelen számban csak jelzésszerűen van jelen. Más a helyzet az ókori Távol-Kelettel: ezt folyóiratunk eddig kimondatlan alapelve – miszerint az ókori Mediterráneum területére korlátozzuk figyelmünket – rekesztette ki az összeállításból. Így az ókori Keletnek egy erősen mezopotámiai fókuszú megközelítéséből indultunk ki, illetve hagyjuk a többes számot: új, „keletes” szerkesztőtársunk, Vér Ádám indult ki ebből a szerzők felkérése során.

Bevezetésként Komoróczy Géza hosszú és (amennyire ez egyáltalán lehetséges) átfogó áttekintését olvashatjuk, ebből egy bekezdést a tematikus összeállítás mottójaként ki is emeltünk: „Nem Éden-kert volt, nem is bölcső: de az ókori Kelet mégis különleges helyet foglal el a történelemben. Egyelőre itt ismerhetjük meg a legjobban, a legtöbb oldalról, a leggazdagabb forrásanyag alapján azokat a folyamatokat, amelyek az emberi társadalmat elvezették a magas szintű szervezettséghez és virágzó szellemi élethez. Az ókori Kelet, szűkebben pedig a legrégibb Mezopotámia jelentőségét az egyetemes történelem számára az adja, hogy azokat a formativ változásokat, amelyek a korai társadalmak fejlődését előidézték, itt gazdag forrásanyag alapján, sokoldalúan tanulmányozhatjuk. Ahol pedig más területek vagy más korok jelenségei állíthatók párhuzamba vele, az ókori Kelet mint korai példa alátámasztja és megerősíti az emberiség egységes voltának tételét.”

Ha az ezután sorakozó cikkek illusztrálják a fent olvasható tételt, akkor elmondhatjuk, hogy nem csak Niederreiter Zoltán kiváló fotói miatt érdemes ezt az Ókor-számot az Olvasó figyelmébe ajánlanunk. Lássuk tehát.

Kalla Gábor
azt mutatja be, hogy a névadás az ókori Mezopotámiában jóval többet jelentett a szimpla személyazonosításnál: „identitást fejezett ki…, sorsot adott és isteni védelemmel ruházott fel. Megjelent benne az a vágy, hogy az újszülött a bizonytalan világban egy nála jóval hatalmasabb erőnél találjon oltalmat.” Pálfi Zoltán az akkád Sarrukínról szóló írásának többek közt az a tanulsága, hogy a történeti emlékezet tanulmányozása, a torzulás-torzítás okainak feltárása egy-egy történeti személy portréját sokkal élethűbbé teszi, s így mellesleg sokat tudhatunk meg az adott korszak múltszemléletéről, uralkodói propagandájáról és ideológiájáról is.

Ezután két hettitológiai tárgyú cikk következik: Simon Zsolt a hettita sziklareliefekről, Stipich Béla pedig azokról az anatóliai „archívumokról” értekezik (értve ez alatt mindazon szövegek összességét, amelyeket egy adott lelőhelyen találnak), amelyek segítenek jobban megismernünk a Hettita Birodalom történetét. Egedi Barbara néhány szép „hárfás dal” ürügyén az ókori Egyiptom túlvilághitéről és ehhez kapcsolódó szkepticizmusáról ír, vagyis arról, hogy az egyiptomiak sem kizárólag úgy gondolkodtak a halálról, mint azt gondolni szoktuk: olykor (nem is ritkán) hangot adtak kételyüknek, hogy a túlvilág tényleg az a biztonságot és boldogságot nyújtó hely-e, amelynek például a Halottak Könyve ígéri. Nagy Adrienn folytatja az egyiptológiai vonalat, de már túl is lépve rajta: van egy egyiptomi istenség (Bész) és egy mezopotámiai démon (Huwawa), akik ikonográfiai hasonlóságot mutatnak, és most már azt is állíthatjuk, hogy funkcionális hasonlóság is fennáll köztük. S hogy mi ez a funkció? Ezt olvasóink fantáziájára bízzuk: csalódás senkit sem fog érni, ezt a szerző nevében is garantáljuk. Bácskay András a mezopotámiai hétköznapi vallásosságot elemző cikke szerint a „jóslás és a bajelhárítás… egymást kiegészítő egységet jelentett a mezopotámiaiak gondolkodásában”, sőt: a mezopotámiaiak vallásos-rituális tevékenységének zömét nem más tette ki, mint éppen a jóslatkérő, illetve bajmegelőző és bajelhárító aktivitás.

Itt egy, az Asszír Birodalom történetére koncentráló blokk következik: Dezső Tamás az asszír lovasság fejlődését beszéli el „a lovasság történelem színpadán való megjelenésétől a harcikocsi fokozatos felváltásán és kiszorításán keresztül egészen a lovas íjász és lándzsás szétválásáig, valamint a páncélos lovasság térhódításáig”. Niederreiter Zoltán cikkének címe már tartalmi összefoglaló is egyben: „A »csillagírás« szimbolikája. Az udvari költészet és művészet jelképeinek szerepe a Szargonida-kori királyi ideológia szolgálatában.” Vér Ádám írása ahhoz az izgalmas tudományos vitához kapcsolódik, amely a Hérodotosz által leírt „méd állam” létezéséről (illetve nem létezéséről) bonatkozott ki az elmúlt időszakban – s ennek kapcsán sokat megtudhatunk az Újasszír Birodalom keleti expanziójáról.

Csabai Zoltán alapos gazdaságtörténeti értekezése után, mely ékírásos szerződések szövegét elemezve arra a következtetésre jut, hogy a Kr. e. 1. évezredi Babilóniában a „gazdaság a kereslet és kínálat, azaz a piacgazdaság szabályszerűségei szerint működött”, két, az ókori Izrael történetéhez kapcsolódó írás következik. Kőszeghy Miklós szellemes írása az alábbi képpel indít: „Ha a Héber Egyetem campusán kávézunk a Scopus-hegyen, akkor ott szürcsöljük ki csészénket, ahonnan egykor Titus vezényelt rohamot a lázadó város ellen. Ha kicsit nyugatra fordulunk a campustól, máris Anatotban, Jeremiás szülőfalujában vagyunk, vagyis Kr. u. 70-ből Kr. e. 600-ba ugrottunk. S elég lenne egy következő apró lépés, hogy megint más, új, de ókori kontextusba kerüljünk.” Innen vezet az út a Siloah-alagúton (illetve ennek történeti kontextualizálásán) át az ókori Izrael egy fontos történeti korszakának jobb megértéséhez. Jutta Hausmann pedig azokat az ószövetségi helyeket értelmezi, amelyek a „kegyetlen Isten” képét villantják fel, és azt feszegeti, nem saját istenképünket erőltetjük-e az ókorra, amikor azon igyekszünk, hogy valamilyen módszerrel kilúgozzuk ezeket a szövegeket.

Tanos Bálint
és Pálfi Zoltán cikke azt elemzi: miért gondolják egyesek mind a mai napig, hogy mi, magyarok a sumerek rokonai lennénk? A semmilyen tudományos érvvel alá nem támasztható hiedelem, illetve az ennek eloszlatására tett kísérlet nem pusztán a magyarság kisebbrendűségi komplexusaiba enged mély bepillantást, hanem egyszersmind az ókori Kelet sajátos magyar utóéletéhez tartozik, s ennyiben jelen szám tematikus részének méltó lezárása. Illetve nem a lezárása, mert itt következik még egy kronológiai táblázat, bőséges kommentárral ellátva – ennek segítségével ki-ki könnyedén elhelyezheti az egyes cikkek által bemutatott korszakokat a történeti folyamatban, illetve megfigyelheti, hogy a különböző helyszíneken lezajlott események kronológiai szempontból milyen viszonyban állnak egymással.

A szám nem tematikus részében található két régészeti tárgyú írás (Gesztelyi Tamás, Lassányi Gábor), Gulyás András beszámolója egy Budapesten megrendezett nemzetközi egyiptológiai konferenciáról, „Az évszak műtárgya” sorozat két darabja (Szilágyi János György a kecskefülű edényekről, Bencze Ágnes tarentumi symposion-figurákról), valamint Horváth László ismertetése egy paleográfiai szenzációról: az ún. Archimédés-palimpsestusról. Utoljára pedig: a szokásos könyvajánlók.

Jó olvasást!